Tudja mi az elektronikus aláírás? Nézzen utána!

Míg a különböző technológiákon alapuló elektronikus aláírások jó ideje részesei a gazdasági életnek, a magyar lakosság leggyakrabban a kézzel írt, azaz érintőképernyőn digitális tollal létrehozott elektronikus aláírással találkozott a mindennapjaik során. Ez változik meg 2024 februárjától.

Akkor lép életbe az a jogszabály, amely a társadalom széles rétege számára szükségessé teszi az elektronikus aláírás használatát: az új ingatlan-nyilvántartási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete előírja, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedélyt egy arra rendszeresített űrlapon kell létrehozni, amelyet elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással kell hitelesíteni – foglalja össze a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda.

2023-ra a magyar állampolgárok döntő többsége találkozott már hétköznapi ügyvitelei során azzal a jelenséggel, hogy a szerződéses jognyilatkozatait nem nyomtatott papíron teszi meg, hanem különféle elektronikus eszközök használatával rögzíti ügyleti nyilatkozatait. Ismerős lehet az élmény például csomagkézbesítéskor vagy személyazonosító okirat igénylésekor.

„A magyar polgárok írásbeli jognyilatkozataikat azonban a mai napig döntően kézírással kitöltött űrlapokon teszik, a szerződéseket több példányban papírra nyomtatják és tollal írják alá, miközben az ezzel járó költségek egyes felmérések szerint nemzetgazdasági szinten évi ezermilliárd forintos nagyságrendre tehetők, a papírhasználat pedig jelentős környezetterheléssel jár” – mondta Halmos Tamás ügyvéd, adatvédelmi szakjogász, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda irodavezető partnere.

Magyarországon már 2016-ban bevezették az e-személyi igazolványt, amely számos kényelmi szolgáltatás részeként tartalmazza az eAláírás funkciót, amelynek használatával tulajdonosa minősített elektronikus aláírást készíthet, az így aláírt okirat pedig teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.

Sajnos az eAláírás funkció a mai napig nem örvend népszerűségnek, figyelembe véve, hogy mostanra a magyar lakosság körülbelül 90%-a rendelkezik e-személyi igazolvánnyal (a bevezetése óta körülbelül 7,2 milliót bocsátottak ki), addig az eAláírás funkció használatához szükséges tanúsítvány mindösszesen 60 ezer e-személyi igazolványhoz tartozik.

Az eAláírás funkció népszerűtlensége több módon is magyarázható. A legfőbb okok közt ott szerepel, hogy a lakosság nem kapott megfelelő tájékoztatást az eAláírás funkció elérhetőségéről, a használat módjáról és annak előnyeiről.

Másik ok, hogy a lakosságnak nincs rá ténylegesen szüksége, hiszen jelenleg nincs olyan esetkör, amelynél kötelező lenne.

Mindez azonban hamarosan gyökeresen megváltozik, ugyanis a jogalkotó elfogadta az első olyan jogszabályt, amely a társadalom széles rétege számára szükségessé teszi az elektronikus aláírás használatát.

Ez a jogszabály a 2024. február 1. napjával hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvény (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény), illetve annak végrehajtási rendelete (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet).

Az előírja, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedélyt egy arra rendszeresített űrlapon kell létrehozni, amelyet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy AVDH szolgáltatással kell hitelesíteni.

Ennek eredményeképpen a magyar lakosság a jellemzően legértékesebb vagyontárgyát, azaz az ingatlantulajdonát csak elektronikus aláírás vagy AVDH szolgáltatás használatával tudja átruházni. Valószínűsíthető, hogy a közeljövőben más ügyekben is hasonló követelmények lépnek életbe.

Egyelőre a magyarok jobban szeretik a papírt.

Fotó: PxHere